Magyar akác Algériában szemi-arid körülmények között
2019. október 7., hétfő, 14:31

A magyarországi intenzív akáctermesztési technológia transzferét és az akác szélsőséges pedo-klimatikus környezettel szembeni alkalmazkodását vizsgáló kutatási együttműködést támogató TDF-projekt keretében Borovics Attila, a NAIK-ERTI igazgatója tett látogatást Algériában, melynek során fölkereste a Tlemcen környékén beállított akác kísérleti parcellákat, egyeztetett az INRF kutatóival, helyi szakigazgatási vezetőkkel, valamint agrárerdészeti projektekben érdekelt vállalkozás (Boublenza Kft) tulajdonosával is egyeztetett. A szakmai programon részt vett Támba Miklós (Napkori Erdőgazdálkodók Zrt) és Somogyi Norbert TéT-attasé is.

A NAIK-INRF együttműködés keretében az algériai partnernek 2017 januárjában átadott 4 kg akác vetőmagból az INRF és a vele együttműködő megyei erdészeti igazgatóságok még abban az évben jelentős mennyiségű csemetét neveltek, amiket 2018 tavaszán telepítettek el jelentős pedo- és agro-klimatológiai sokszínűséget mutató termőhelyeken (Bainem, Tenes, Sétif, Jijel, Tlemcen, Ain Temouchent, Naama). Törekedtek az egységes agrotechnika alkalmazására, ezen beül a 2,5x1 méteres térállásra, azaz a 4000 tő/ha növénysűrűségre. A magyarországi technológiát követve az elöltetett csemetéket azonnal visszavágták, a nyár folyamán elvégezték a hajtásválogatást, egyes termőhelyeken szükség szerint júliusban és augusztusban kiegészítő öntözést alkalmaztak.

A Tlemcen közelében megtekintett kísérleti parcella Mansourah község területén található, a telepítés évében kivételesen sok, 600 mm csapadék hullott, a sokéves átlag ezzel szemben csak 450 mm, ennek alapján a besorolása szemi-arid, a 855 m-es tengerszint fölötti magasság miatt - természetesen minden viszonyítás kérdése - „hűvös” téllel jellemezhető. A klímaváltozás hatása azonban itt is érződik: míg korábban telente 10-15 nap is esett a hó, mostanában legföljebb három havas nap van egy évben. Az 500m2-es parcellát 2018. március elsején ültették, az eredési arány 70%, a növények átlagos magassága a telepítést követő év júniusának közepén 60 cm. A növényegészségügyi állapot jónak mondható, egyes csemeték friss hajtásain levéltetű-populációkat lehetett megfigyelni, ami elsősorban az aszályos időjárással hozható összefüggésbe. A Naama közelében telepített parcella még a tlemceninél is szélsőségesebb körülmények között került beállításra, a faiskolában látott, vélhetően gyökérsarjakról fejlődött egyedek viszont azt mutatják, hogy a magyar genetikai anyagból származó növények még itt is képesek megtalálni az életföltételeiket.

A találkozók és terepprogramok során megfogalmazott javaslatok, konklúziók:

Tlemcen megye erdészeti szakigazgatási vezető hangsúlyozta, komoly reményeket táplálnak a NAIK ERTI-vel és algériai partnerével, az INRF-fel való szorosabb együttműködés iránt, elsősorban az akác meghonosítása, az agrárerdészet és az ezekkel kapcsolatos jó gyakorlatok megosztása terén.

Az első év tapasztalatait az algériai partnerek ígéretesnek tartják, természetesen tisztában vannak azzal, hogy egy év tapasztalatai még egyéves kultúrák esetében sem alkalmasak következtetések levonására, fás fajok esetében még annyira sem. Ezzel együtt bizakodók és azt tervezik, hogy további bio- és pedo-klimatikus zónákban is létesítenek akác kísérleti parcellákat, tovább gyarapítva az akác adaptációjával kapcsolatos ismereteiket. Az első telepítések tapasztalatait fölhasználva és az óhatatlanul elkövetett hibákból tanulva olyan ültetvényeket is telepíteni szándékoznak, amik már a magyarországi intenzív ültetvények példáját követik, cél annak vizsgálata, adaptálható-e ez a technológia Algériában?

A partnerek hangsúlyozták, hogy kifejezetten a NAIK ERTI-vel kialakított, az FM és a KKM TDF támogatásával megvalósított csereprogramoknak köszönhetően sikerrel pályáztak a DGRSDT (az NKFIH algériai megfelelője) projektfölhívására és nyertek azzal a három éves projekttel, aminek keretében a faipar szempontjait követve mérik föl az akác növekedési potenciálját. A munka részét képezi az országban szétszórtan található, idős (esetenként a XIX. század végén telepített) egyedek, fasorok fölmérése, az akác fejlődésének vizsgálata különböző bio-geográfiai körülmények között és a faj számára legalkalmasabb termőhelyek meghatározása.

Kutatási területen az INRF részéről az alábbi témajavaslatok merültek föl:

  • különböző pedoklimatikus területeken föllelhető algériai akác állományokból vagy egyedekből begyűjtött, valamint magyar anyagból származó, gyökérszaporított állományok kísérleti összehasonlítása,
  • különböző (elsősorban arid és szemi-arid) algériai termőhelyekről begyűjtött magból kísérleti parcellák létesítése Magyarországon,
  • intenzív ültetvények létesítése Algériában magyar gyakorlat szerint.

További együttműködési javaslatok:

  • Tárcaközi együttműködés keretében szakigazgatási szakemberek, döntéshozók cseréje rövid időtartamú tanulmányút keretében:

a) az algériai partnerek megismertetése a fönntartható, gazdasági célú erdőgazdálkodással

b) a magyar kiutazók fölkészítése a klímaváltozással kapcsolatosan várható következményekre, az ezekre adandó lehetséges válaszokra, ismerkedés a szemi-arid körülmények között folyó mező- és erdőgazdálkodás jó gyakorlataival.

  • Szakmai tapasztalatcsere keretében algériai szakemberek beutazása az ültetvényes akáctermesztés szakmai fogásainak elsajátítására, magyar szakemberek kiutazása a szemi-arid körülmények közötti erdőgazdálkodás kihívásainak megismerése érdekében
  • Egyetemi hallgatók, doktoranduszok és oktatók-kutatók cseréje ERASMUS+ mobilitás keretében,
  • magyar szakemberek (egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók és doktoranduszok) részvétel agrárerdészeti parcellák tervezésében (növényállomány kialakítása, öntözés és vízgazdálkodás).

Programajánló

2019. november 5., kedd, 09:30 - 15:15
Helyszín: Agrárminisztérium Kupolaterem 1052 Budapest Apáczai Csere János u. 9.